Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egri Caritas tábor 2017.

2017.08.17

kar_tabor_2017.jpg

Mikor elérkezett a várva várt hétfő, fél 8-ra már a legtöbben megérkeztek a Kazincbarcikai végállomásra, és már akkor elindult az ismerkedés a gyerekek között. Miután 10.20-ra befutott a buszunk Egerbe, elfoglaltuk a szállást, mindenki kiválasztotta a szobáját, ahol aludni fog, valamint megtörtént a csoportokba osztás is. A nap ebéd után azzal folytatódott, hogy mindenki kisétált az érseki parkba, ahol állomásos játékokat készítettünk elő. Az ügyességi játékokkal minden gyerek pontokat szerzett saját csoportjának, ezzel is ösztönözve őket a legjobb teljesítményre. Este felé már gyülekeztek a felhők, de már javában folyt a szentmise, amikor a bazilika védelmében hallottuk a szélvihart. A szűnni nem akaró zivatar miatt kb. egy órát még a székesegyházban rekedtünk, ahol Tibor testvér vetélkedőket szervezett. A végén több autóval, a kántor úr és Szabó atya segítségével tértünk vissza a szállásra. Aztán a finom vacsora és az ima után nagyjából mindenki aludni tért, kivéve a segítőket, akikre még várt a nap kiértékelése, valamint a következő nap átbeszélése. Az alvással ezután nekik sem volt gondjuk.

Másnap mindenki újult erővel kelt fel, és néhányan már kérdezgették is a gyerekek közül, hogy „Ma mit fogunk csinálni?”. Reggeli tornával kezdtük a napot, de nem akármilyennel. Bansokkal, ami igencsak tetszet mindenkinek. Valaki elsőre beállt táncolni, valakit kicsit biztatni kellett. Délelőtt a szétosztott csoportok különböző műhelyekre mentek, amiket 45 percenként váltottak. Délután pedig ugyancsak kimentünk a parkba, viszont akkor egy „Vasember” versenyt tartottunk, ahol az erőnlét, és a fejlődés számított. Ezután mindenki serényen kézműveskedéssel foglalatoskodott. Az esti ima előtt Arany János költeményeit hallgattuk, majd Petra néhány híres népmesét olvasott fel, amelyeket a legtöbben nem is ismertek, és néma csöndben hallgatták.

kar_tab_eger_2017_1.jpgSzerda délelőtt ugyancsak műhelyeken vettek részt a gyerekek, majd délután kisvasúttal bementünk egy természetvédelmi területre, Felsőtárkányba, ahol gyönyörű látvány tárult a szemünk elé. Szitakötők sokasága repkedett előttünk, és abba mindenki beleegyezhet, hogy az nem mindennapi látvány. A lelkes futóverseny után pillanatok alatt köddé vált a 100 palacsinta. És itt kérdezem: Vajon ha a gyerekek bőrig áznak az jó, vagy rossz emlékként marad meg bennük? Ha a tábor előtt kérdeztek volna meg erről, egyértelmű „rossz” lett volna a válaszom. A tapasztalat viszont mást mutat. Mindenki egy kellemes élménynek élte meg azt a felhőszakadást, amiben részünk volt a visszafele úton. Szerencsére az út felénél összefutottunk a kisvasúttal, a vezetője pedig beleegyezett, hogy felszálljunk, noha az addigi csoporttal is tömve volt a járgány. Csodával határos módon viszont senki sem lett beteg, a van olyan gyerek, aki a legszebb élményként emlegeti. Ebben azért szerepe volt a jószándékú vasutasnak és a buszsofőrnek is, akik biztosították, hogy melegedhettünk.

A csütörtök délelőtt a szokás szerint zajlott, délután pedig bementünk az Érseki múzeumba, ahol a csapatoknak egy kérdőívet kellett kitölteniük a kiállított tárgyakról. A reakciókról el lehetett mondani, hogy a legtöbben ezt is élvezték. Bár a felhők elkezdtek gyülekezni, mi mégis úgy döntöttünk, hogy aznap már muszáj lesz a strandot célba venni. Szerencsére végül aznap nem esett semmi az égből, így felhőtlenül szórakozhattunk. Aznap este még vártak bennünket az egri Don Bosco Nővérek és az animátorok. A vidám játékok után egy szentmisén vettünk részt, majd megköszöntük a fogadtatást, és hazaérve még egy szép filmet néztünk meg Fatimáról. Ezután már senkinek nem kellett altatót dúdolni.

Pénteken, a tábor utolsó napján a pakolás mellett fontos program volt a hálafa, amikor mindenki megköszönte Istennek azt, ami a héten történt vele. A záró szentmisére Óbudáról Ferenc és Robi atya érkezett, akik nagyon lelkesek voltak. Velük jött egy vietnámi hölgy, aki nagyon szépen énekelte a zsoltárt. Az eredményhirdetés után mindenki ajándékokkal megpakolva indult a buszvégállomásra. Haza érkezve mindenki egy halom jó emlékkel gazdagodva folytathatta nyári vakációját. Köszönjük Marika néninek, Tibor testvérnek és János atyának, akik főszervezők voltak!

 

Gazsó Péter, segítő 

 

A mappában található képek előnézete Egri Caritas tábor 2017.