Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kellenek a hősök !

2015.11.23

 Mai rohanó világunkban a többség nem foglalkozik vele, léteznek-e még igazi hősök, és ha igen, akkor hol vannak, kik ők, vagy hogyan válhatunk mi is példaképekké, hősökké. Pedig Ferenc pápa is egyértelműen kijelentette, az új példaképekre is szükség van.

 Kérdés: Mit tehetünk azért, hogy hősökké váljunk, él-e törekvés bennünk, hogy lelkünket a hősiesség erényének irányába fordítsuk? Azt még mindenki tudja, hogy a hősök, azért hősök, mert egy nagy, igaz célért áldozták életüket, de lehet-e a mában hősiesen élni?

 Fontos ez a kérdés már csak azért is, mert évtizedeken keresztül azt igyekeztek belénk sulykolni, „A hősökre sincs szükség már. Az Idő nem dolgozik nekünk, csak megöregít.” - ahogy ezt meg is énekelték e kor krónikásai.

 Talán már azzal is a hősök útjára lépünk, ha minden reggel felkelünk, elindulunk, becsülettel teljesítjük napi feladatainkat, és lehet ránk számítani? Vagy ha még ennél is többet teszünk; önzetlenül, munkaidőn kívül, nem pénzért, nem hírnévért, nem dicséretért, de a sodrásban is pisztrángként, cselekvő szeretettel teszünk másokért, figyelünk másokra, és együtt töltjük az időnket olyan társakkal, akik maguk is hősökké szeretnének válni, a hősiesség lelkületének gyakorlásával?

 Mi ezt tesszük... és remélem Krisztus előtt hitelesen: Alázattal Istenért, Hazáért, embertársért.

 Szeptember óta - amely a cserkészév kezdete is, - meglátogattunk idősebb embereket, hálát adtunk a tanévért a Veni Sanctén, és megemlékeztünk a csapatról. Megemlékeztünk az ’56-os mártírokról, emlékeztünk Kazincbarcikán, és Tokajban… de a nagy, látványos dolgoknál sokkal fontosabb az elkötelezett, folyamatos munka, mikor csupán a találkozás kedvéért össze tudtunk jönni hétről-hétre foglalkozásainkon. Nem hangosan, de mindig vidáman, mindig nyitott szívvel egymás, és az új érdeklődők felé. Találkoztunk, és találkozunk, hogy erősítsük egymást egy mosollyal, egy beszélgetéssel, közös játékokkal, főzéssel, sütéssel, és minden olyan módon, ahogy cserkész-közösségben kommunikálni lehet.

 Összetartó közösségként jó visszagondolni, és jó előre gondolni minden egyes találkozásra.

 A mostani foglakozáson való találkozás egy kicsit hangulatunkat kívánta magasabbra emelni, a vidámság irányába, így a mindennapi hősök mellett a mesehősökre is gondoltunk. Vágtunk, ragasztottuk a „Minyon” figurákat, hogy rájöjjünk nem is olyan egyszerű ezeket megalkotni, ha a lap összetapad, vagy a ragasztó csak sok idővel, és türelemmel ragad össze. J

hosok_1.jpg

 Mindenesetre az idő telt, és megszülettek kezeink között a kis mókás alkotások, módot adva arra, hogy megvigasztaljuk azt, akinek nem úgy sikerült a figura, ahogy azt kitalálták, de inkább segítve mindenkinek, aki elakadt.

 Így „A cserkész, ahol tud, segít” törvényünk, és a napi jócselekedet is előtérbe került.

 Váljunk hősökké!

 Nem csak a szó konkrét értelmében, de abban is, hogy hősiesen kitartunk a mindennapokban, és egymást segítve szebbé tesszük a körülöttünk élők mindenapjait.

 

„Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek:
Hazánkat így mentsd meg!”

 

 Egy világunk van, és ebben a világban az adott helyzetben, az adott közegből szükséges a lehető legjobb, legszebb, Istennek legtetszőbb dolgokat kihoznunk, és mint cserkészeknek, cserkészvezetőknek, a velünk tartó társakkal vállalni, és végrehajtani egy olyan küldetést, amely a világ szemében szinte sikertelenségre ítéltek: az áldozatokat kívánó szeretetre-nevelést.

Józsáné Földesi Anna (csst) – Józsa István cserkész (csst)

 

A mappában található képek előnézete Kellenek a hősök