Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kántoraink közelebbről

2015.05.20

t_i_bejeg.jpgTompa István:

 

- Szeretnék kérni tőled egy rövid, személyes bemutatkozást!

1957. február 10-én születtem Abaújszántón. Gyermek- és ifjúkoromat Tállyán töltöttem, amelyre szívesen emlékszem vissza, mert egész életemet meghatározó élmények kötnek oda. A szerencsi Bocskai István Gimnázium elvégzése és egy év katonaság után a kazincbarcikai főiskola automatizálási szakán szereztem üzemmérnöki diplomát. Itt megismertem Margót, a feleségemet, így hát itt maradtam a városban. Két fiunk született: Balázs és András. Időközben Sajóivánkára költöztünk, de természetesen a kazincbarcikai római katolikus egyházközség tagjai maradtunk. Jelenleg a BorsodChem Zrt. Informatikai Főosztályán dolgozom.

 

- Mióta szolgálsz az egyházközösségben?

A nyolcvanas évek közepéig még hazajártam Tállyára, mert az ottani kántornő nyugdíjba vonult és elköltözött a faluból. Ki kellett segíteni a kántor nélkül maradt egyházközséget. Miután ez a helyzet ott megoldódott, akkor kezdtem bekapcsolódni a kazincbarcikai egyházközség életébe.

 

- Mikor kezdődött a zene iránti rajongásod? Volt-e valaki a családodban, környezetedben, akinek hatására a kántori hivatást választottad?

Anyukámnak nagyon szép szoprán hangja volt, ami mára már egy kissé megkopott, de még így 91 évesen is énekelget, és szívesen gondol vissza a templomi énekkar fellépéseire. Apámnak volt egy természetes érzéke a hangszerek iránt, többféle zeneszerszámon is elboldogult. Volt Tállyán egy jól képzett kántornő a romai katolikus egyházközségben, aki zeneelméletet és zongorát is tanított. Sok gyermek járt hozzá. Ilyen családi körülmények hatására természetes, hogy én is elkezdtem zongorát tanulni és a templomi kórusba is járni. Voltunk a tanítványok között ketten, akiket az orgonához is odaengedett. Először csak egy-egy hangszeres darabot játszottam a misén, aztán ahogy telt az idő megtanultam a legnépszerűbb népénekek és egyéb énekek kíséreteit. Majd következett a mélyvíz: egy egész szentmisét orgonáltam és énekeltem végig. 12 éves voltam ekkor. Innen számít az én kántorságom és rajongásom az orgona, a hangszerek királynője és a zene iránt.

 

- Milyen tevékenységeket végzel az egyházközségben?

Szeretném leszögezni, hogy én nem vagyok az egyházközség alkalmazottja. A tevékenységeket önként felajánlva végzem. Ezek elsősorban kántori feladatok, amit hétről hétre Kazincbarcikán és két filiában Berentén és Sajógalgócon végzek el. A templom természeténél fogva alkalmas a zene befogadására. A muzsikához való kötődésemből következik, hogy azon munkálkodom, hogy a szertartásokon kívül is minél többször, minél változatosabb formában szólaljon meg a zene. És persze legyen is min megszólalni, mert egy római katolikus templom orgona nélkül nem teljes.

 

- Tudomásom szerint a te közbenjárásoddal kapott két templom is a városban orgonát. Megosztanád velünk ezeknek a történetét?

Amikor a nyolcvanas évek közepén elkezdtem a tevékenységemet az egyházközségben még csak az Avilai Nagy Szent Teréz templom volt a városban és nem volt orgonája. Nosza, legyen! És néhány éven belül 1990. december 6-án, Mikulás napján elhoztuk egy kamionnal Taktaszadáról az oda Észak-Olaszországból származó két manuális hangszert, mert oda méreténél fogva nem volt beépíthető. A következő évben pedig új életre kelt az orgona és azóta is szolgálja a szertartásokat és a hangversenyeket.

A 2007-ben felszentelt Szent Család templom új kihívásokat és lehetőségeket teremtett. Itt is felvállaltam az orgona beszerzését. A hagyományos sípos orgona építését hamar elvetettük anyagi okok miatt, de egy jó minőségű, kifejezetten templomi használatra fejlesztett elektronikus elven működő hangszer megvételére láttunk lehetőséget. Két szóba jöhető gyártó közül a Viscount, olasz orgonagyártó cég UNICO 400 típusú orgonájával és a hozzátartozó hangtechnikával lettünk gazdagabbak. A forradalmian új technológiával működő hangszer az első volt Magyarországon. Mint ahogy az lenni szokott, egyik feladat hozza a másikat. Az öt darab nem kis súlyú aktív hangfalat, ha a szemnek is szépen akarjuk elhelyezni, akkor annak fali tartót kellett tervezni, tetszetősen beborítani, orgonaszekrény formát adni mindennek. Milyen érdekes a gondviselés, hogy annak idején a műszaki pálya győzött a pályaválasztáskor, mert most megtervezhettem mindezeket és a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Középiskolában Regecz Lajos vezetésével összehegesztették a fali tartókat, Bratu Sándor egyik szakértő hívünk segítségével felszereltük azokat, Szűcs Mátyás pedig elkészítette a tartók faborítását. Figyelemre méltó, hogy ez az orgonánk is kötődik Szent Miklóshoz, mert 2009. december 6-án, Mikulás napján szentelte fel őexcellenciája Ternyák Csaba egri érsek. Köszönjük Szent Miklós, köszönjük Szent Cecília!

Kezdettől fogva felajánlottuk a városnak „használatra” a templomot, hogy szervezzünk közösen ide hangversenyeket. Kissé profánul azt szoktam mondani, hogy ez a templom a város legnagyobb és legjobb akusztikájú hangversenyterme. Legyen ez nem csak a Teremtő, hanem a művészetek szentélye is! És valóban, az évek folyamán sok szép és értékes hangversenyt sikerült szervezni a várossal közösen és egyénileg is. Itt köszönöm meg a Kazincbarcikai Kodály Zoltán Művészeti Iskola mindenkori igazgatóinak és tanárainak közreműködését a templomi hangversenyeken! Hála Istennek, egy három manuális hangverseny orgona, egy hordozható templomi orgona és egy digitális pianínó áll zene szolgálatára a templomban.

A közös éneklést és minden más előadást egy kivetítő rendszer segíti, amelynek működtetéséhez az informatikát hívtam segítségül - a hordozható személyi számítógépekről vezeték nélkül érhető el a kivetítő.

 

Nemcsak orgonajátékaiddal gazdagítod az egyház zenei életét, hanem az általad vezetett kórus, pontosabban zenekar tagjainak énekével és hangszeres játékával teszitek szebbé egy-egy szentmise liturgiáját, hangulatát. Köszönjük neked!

 

Kedves Olvasó! Ha szeretné meghallgatni a Szent Család templom orgonájának zenei felvételeit kattintson a képre.

Szent Család Orgona - Liszt, Bach; Prelúdium és fúga - Tompa István (részlet)

(A Bach-felvétel bemutatja a barokk hangzást, a Liszt mű a romantikust, Händel Largója pedig megmutatja a modern technika lehetőségét: egy szimfonikus zenekar hangzását.)

------------------------------------------------------------------------

 

k_a_bejeg.jpgKálmán András:

 

- Először egy rövid, személyes bemutatkozást kérnék tőled!

Kálmán András vagyok, 45 éves, három gyermekemmel és feleségemmel Edelényben élünk.
Kántori végzettségemet a miskolci kántorképzőn szereztem 1986-ban, azóta az egyháznál szolgálok.

 

- Volt-e valaki a családodban, környezetedben, aki hatott pályaválasztásodra? Mikor döntöttél úgy, hogy a kántori hivatást választod? Hogyan alakult ez benned?

Nagy hatással volt pályaválasztásomra plébánosom, lelki vezetőm és egyben bérmakeresztapám, Tóni bácsi. Ő fedezte fel zenei adottságaimat és indított el ezen a pályán. Gyermekkoromtól fogva ministrálok, az Isten közelsége, a templom nyugodt légköre mindig is jó érzéssel töltött el, erről a zsoltáros szavai jutnak eszembe: „..és otthonom lesz az Isten háza..”. Tóni bácsi biztatása, a zene iránti rajongásom, sikeres kántori vizsgáim után nem volt kérdés, hogy számomra az Úristen ezt az utat szánta.

 

- Milyen tevékenységeket végzel egyházközségünkben?

Kazincbarcikán 2004 óta vagyok kántor. 2010-től a Szent Család templom gondnoka és sekrestyése is vagyok a feleségemmel együtt, aki szintén kántor.

 

- Tudomásom szerint két kórusod is van, mesélnél róluk?

A Szent Család kórust 2007-ben alapítottam a templomszentelésre, azóta is az ünnepek aktív résztvevői vagyunk. Énekeinkkel próbáljuk színvonalasabbá tenni a szentmiséket, különféle rendezvényeket, koncerteket. Nagy álmom, hogy hangszerekkel bővítsük az énekkarunkat.
A másik kórusunk az In Aeternum gospel énekegyüttes 2010-ben alakult 7 fővel, ami mára 20 főre bővült. A kórus vezetője a nagyobb lányom Rita, de a család többi tagja is énekel, fiam dobol. Rengeteg fellépésünk, meghívásunk van, küldetésünk az evangelizáció.

 

- A kórussal kapcsolatban, az egyházközség zenei életére vonatkozóan milyen további célkitűzéseid, gondolataid vannak?

Énekeinkkel, az örömzenével és a tánccal szeretnénk közvetíteni Isten gondviselő szeretetét. Legújabb projektünk a babaköszöntő szerenád, énekkel és ajándékkal kedveskedünk Kazincbarcika legkisebbjeinek. Bízom benne, hogy sokáig dicsérhetem énekeimmel az Istent itt Kazincbarcikán.

 

Az interjút készítette: Szűcs-Gömöri Viktória tanár

Szalézi Szent Ferenc Gimnázium

 

 

A mappában található képek előnézete Kántoraink