Plébánia Kazincbarcika

Az orosz embargó miatt a hűtőházakban jelentős mennyiségű alma maradt meg. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a megmaradt készletét a karitatív szervezeteknek ajánlotta fel szétosztásra. A Kazincbarcikai Karitász Csoport 200 doboz almát kapott. 

Megalakulásának 20 éves jubileumát ünnepelte a barcikai karitász csoport 2016. június 4- én, szombaton. Szentmisével kezdődött ünnepünk a Szent Család Templomban. Vitális plébános úr szeretettel köszöntötte a Karitász csoport alapítóját Dr. Medvegy Jánost, a későbbi plébánost, a meghívottakat és a kedves híveket.

Karitász Csoportunk a kurityáni gyermeknapon - 2016. május 26.

Kurityán 10 km- re fekszik Kazincbarcikától. Az iskola, egy klasszicista stílusban épült Batthyány kastélyban működik, mellette pedig kollégium van. Az iskola profilja enyhe, és középfokban sérült gyermekek nevelő oktató munkája, 1-től 8 osztályig, óvodával, és speciális szakiskolával. 

2016. május 21-én a Magyar Katolikus Karitász alapításának 85., újjászervezésének 25. évfordulója megünneplésére volt hivatalos az egyházmegye valamennyi karitász csoportja.

Mi is egy tele busszal indultunk Egerbe a sajószentpéteri karitász csoporttal karöltve reggel fél 8-kor, hogy időben odaérjünk a 10.00 órakor kezdődő ünnepi szentmisére.  Útközben János atya vezetésével imádkoztunk, aki a Karitász csoportunk vezetője.  Szentmise előtt az érseki palota udvarán gyülekeztünk Bazilikába való ünnepi bevonulásra, az úton a karitászcsoportok zászló rengetegét lobogtatta a májusi szél. Nagy élmény egy ilyen közösséghez tartozni, sok karitászos (no meg cursillós) ismerőssel lehetett találkozni. A bevonulás és egész napi program precíz  szervezése  Árvai Ferenc atya munkáját dicséri. Kedves találkozás  volt  a gyülekezés alatt, a Barcikai Karitász alapító plébánosával – Dr. Medvegy János atyával -  együtt örültünk, hogy a 20 évvel ezelőtti munka gyümölcse még megvan és tovább él,  sőt tovább fejlődik.

Tokaj-hegyaljai zarándoklat - 2016. április 16-án

         Az emberi szó helyett – figyelemfelhívásként - Isten valamilyen jelet küld számunkra, amit oly sokszor nem veszünk észre.  A szándékot felismerni csakis benső hittel lehetséges. Ilyen jel volt számomra egy szentmise végi hirdetés, miszerint a karitász – János atya vezetésével - zarándoklatot szervez Tokaj-hegyaljára. Eszembe jutott a tarcali Áldó Krisztus, amely a hegyen mindig vár bennünket, és a templom csodája, amelyet az évenkénti alkotótáborokban  meglátogatunk. A szándékot tett követte, Jolika barátnőmmel Krokaveczné Marikánál jelentkeztünk a zarándokútra. 

Az imaóra Juhász Imréné vezetésével történik, a csoporttagok egy kis imafüzetből közösen olvassák fel az imákat, közösen énekelnek, a csoport irányítója pedig összekötő imákat mond el, melyeket évek alatt sikerült összegyűjtenie. Megható volt látni, hogy milyen elszántsággal és kitartással imádkoznak Jézus Krisztushoz, a Szűzanyához, gyermekeikért, családjukért, a fiatalokért. 

 A kazincbarcikai plébánia lelkes hívői több csoportnak is tagjai. Az  egyik ilyen csoport a Szent Mónika imacsoport, mely 2001. október 27-én alakult, akkor tartották első közös imaórájukat. Vezetőjük, Juhász Imréné Magdika, az ő ötlete volt a csoport megalakítása, amit az akkori plébános is támogatott. Minden évben kétszer tartanak országos találkozót, egyet Budapesten, egyet egy vidéki városban. Kazincbarcikán 2009-ben került megrendezésre az országos találkozó.

A csoport tagjai (15-20 fő) minden hónap első péntekén, így 2016. április 01-én is 17 órától tartották havi imaórájukat a Szent Család Templom, Mária kápolnájában.

Édesanyaként így nekem is lehetőségem nyílt, részt venni az imaórán, ahol a csoport vezetőjével beszélgethettem és bővebb információkat tudhattam meg a csoport tagjairól és céljukról. A találkozó előtt több kérdés is felmerült bennem, melyekre a beszélgetés és az végigkísért imaóra után választ is kaptam. Nagyon örültek az imaórán való részvételemnek és annak is, amilyen céllal ide érkeztem.

A csoportnak bárki tagja lehet, aki vállalja, hogy otthon elmond egy imát és havonta egyszer ezt Isten színe előtt is megteszi.

Mezőkeresztesi Beatrix tanár

Szalézi Szent Ferenc Gimnázium

Katolikus Plébánia – Ebeczki-tető

 Az ember fölkel. Nyűgös. Testét lehúzzák a hét fáradalmai. Kinéz az ablakon. Vigasztalhatatlan idő. Nyikorgó gépiességgel készülődik. Nincs kedve. Kilép az utcára. Meglegyinti az ébredező szél. Hideg. Magára kanyarítja a hátizsákot. Nehéz. Pedig nincs is benne semmi. 
 Régi hagyomány cserkészcsapatunk életében, hogy nagyböjtben a város fölötti dombokon végzünk keresztutat. Ahogy mindig, most is a Plébánián gyűltünk össze, hogy imával kezdjük meg rövidke zarándoklatunkat. Az idei évben a Szeretet keresztútjának állomásai kísértek minket. Mindegyikhez egy rövid ének, elmélkedés, és imádság íródott. A temetőn át hagytuk el Kazincbarcikát, és bevettük magunkat az erdőbe. 

December 23-án meglátogattuk a hajléktalanok szálláshelyét. A karitász csoport a karácsony és a szeretet ünnepe alkalmából töltött káposztával és a hívek süteményével érkezett a szállásra.

December elsejére Évike összehívta a Nyugdíjas klubot, amely nagyon bensőséges hangulatban zajlott. Ismerkedés a szalézi szerzetestestvérekkel és Domonkos atyával, illetve az ő szülőhazájának karácsonyi szokásaival.

Domonkos atya elsőbbséget adott a két szalézi testvérnek, Gábornak és Tibornak, hogy bemutatkozzanak és beszéljenek munkájukról és életükről városunkban.